Védett területek hálózata a Kárpátokban

2006 óta a kárpátoki természetvédelemi munkát egy új nemzetközi szervezet támogatja: a Kárpátok Védett Területek Hálózat (Carpathian Network of Protected Areas - CNPA). A 7 kárpáti ország szorosabb együttműködése érdekében a CNPA közös projekteket fog koordinálni, melyek elősegítik a védett területek közti tapasztalatcserét, felhívják a figyelmet a hegylánc törékeny ökoszisztémájára, és konkrét lépések megtételéhez járulnak hozzá, mint pl. egy ökológiai hálózat, mely esély nyújt a veszélyeztetett fajok túléléséhez. A CNPA különös figyelmet fordít az alpi szomszédokkal való együttműködésre.

CNPA – háttér és történet

A Kárpátok 200.000 négyzetkilométernyi területén 7 országban 17 millió ember él, és 7 különböző nyelvet beszélnek. A Kárpátok Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) a masszívum teljes területének védelmével és fenntartható fejlődésével foglalkozó nemzetközi szerződés. A különböző kategóriájú védett területek összesen 36.000 négyzetkilométer kiterjedésűek, mely az Egyezmény hatálya alá tartozó terület 18%-a.

A védett területeket a hálózatban az alábbiak képviselik:

• 36 nemzeti park
• 51 natúrpark vagy tájvédelmi körzet
• 19 bioszféra rezervátum és
• 200 egyéb védett terület

A fenti kategóriák védelmi szintje nagyon különböző, vannak köztük korlátozó jellegű védett területek, és vannak olyanok, melyek stratégiája inkább vidékfejlesztési központú. A különböző természetvédelmi politikák csakúgy, mint a különböző kultúrák teszik a Kárpátokat egy heterogén területté még akkor is, ha a teljes hegylánc ugyanabban a biogeográfiai régióban fekszik, melynek hasonló a természeti és ökológiai változatossága. A hegylánc ad otthont pl. az egyik legfontosabb európai nagyragadozó populációnak, valamint Európa egyik legnagyobb erdőrégiójának.

1990 óta a védett területek száma folyamatosan nő. Például 2003-ban 29 nemzeti park volt regisztrálva, mely 2007-re 36-ra nőtt.

A CNPA létesítését 2003 óta hivatalosan támogatja az Alpok Védett Területek Hálózata (Alpine Network of Protected Areas, ALPARC), Németország, és a Monaco. Az együttműködés 1999-ben kezdődött. Néhány évi, a védett területek hálózatának jövőjét érintő egyeztetés után az Egyezmény szerződő felei 2006-ban, a kijevi konferencián hivatalosan is létrehozták a CNPA-t, mely konkrétan hozzájárul az Egyezmény természetvédelmi vonatkozásainak megvalósításához. A hegylánc védett területei között megvalósuló projekteket egy koordinációs csapat irányítja majd.

CNPA – az Egyezmény végrehajtása

A CNPA fő tevékenységi körei a természetvédelem és a Kárpátok fenntartható fejlesztése. Ehhez a feladathoz alapvető a kárpáti védett területek közti és más hegyláncok védett területeivel való együttműködés. A CNPA az Egyezmény végrehajtásának eszközeként a kárpáti védett területek érdekeit és szükségleteit jeleníti meg a nemzeti és nemzetközi szervezetek, hivatalok felé. A CNPA közvetlenül hozzá fog járulni a Kárpátok természeti és kulturális értékeinek védelméhez és fenntartható hasznosításukhoz az Egyezmény különböző döntéseinek és ajánlásainak, valamint más lényeges nemzetközi programok és irányelvek (Élőhely-védelmi Irányelv, Madárvédelmi Irányelv, Natura 2000 Hálózat, Vízkeret Irányelv) végrehajtásával.

CNPA – tematikus tapasztalatcserék, ökológiai hálózat és tudatformálás.

A CNPA elsődleges funkciója a hálózatépítés, azaz a védett területek kezelői közötti tapasztalatcserék és közös tevékenységek, a kezelési know-how, a hatékonyság-ellenőrzés, a természetvédelmi politikák végrehajtásában megjelenő új szemlélet fejlesztése és bővítése. Az együttműködés három fő területe a következő lesz:

• Tematikus hálózatépítés – különböző kezelési témakörben szervezett események, a nemzetközi együttműködések eszközeinek megteremtése, speciális projektek fejlesztése és vezetése, a védett területeken dolgozók külföldi gyakorlatai.
• Ökológiai hálózatépítés – a természetes élőhelyek védelme és a fajok migrációjának segítése, a Kárpátok hegyvonulatán átívelő, összefüggő és megszakítás nélküli ökológiai kontinuum létrehozásával.
• Együttműködés és támogatás biztosítása a tudatformálási tevékenységekhez – információterjesztés és képzési tevékenységek a természetvédelem témakörében.

A CNPA koordinációs csapata a fenti területek tevékenységét koordinálja majd, valamint jelentéseket és ajánlásokat készít, melyeket az Egyezmény részes felei konferenciája elé és más érintettek elé – különösen a biodiverzitás munkacsoport elé terjeszt.

NPA – konkrét ügyek megoldása

A természet nem ismeri az adminisztratív határokat. Mivel a környezetet érintő politikák országonként változnak, hasznos a biogeográfiai régión belül a természetvédelmi tevékenységeket összehangolni. A védett területek közötti szorosabb együttműködésre érdemes témák már meg lettek határozva, úgymint a nagyragadozó monitoring, az erdőkezelés, a fenntartható turizmus-fejlesztés, az élőhely-védelem, stb.

A Kárpátok most is nagyon gazdag biodiverzitással bírt, az évszázados emberi jelenlét következtében azonban jelentősen fragmentálódtak az élőhelyek. A növény és állatfajok hosszú távú megőrzésében alapvető migrációs képesség veszélybe került. A migrációs képesség jövőbeni fenntartása érdekében egy ökológiai kontinuum létrehozása szükséges, mely védett területeket és magas ökológiai értékű egyéb területeket köt össze.

A védett területek hálózatában lehetőség nyílik a klímaváltozás természetes élőhelyekre és fajokra gyakorolt hatásait vizsgálni. Ennek érdekében speciális monitoring tevékenységek kerülnek tervezésre, hogy többet megtudjunk erről a veszélyről.

CNPA – holnap

Új kihívások egy új és szüntelenül változó világban - ez lehetne a CNPA szlogenje. A védett területek kulcsszerepet játszhatnak a transz-kárpáti természetvédelmi törekvésekben, illetve az európai fenntartható környezeti politikák együttműködésében. Kiváló lehetőség ebből a szempontból a CNPA és alpi társa, az ALPARC között már meglévő együttműködés. A tisztán az Egyezményre épülő CNPA ma a védett területek együttműködését segítő legnagyobb nemzetközi szervezet a Kárpátokban, mely erősíteni fogja az összes többi természetvédelemben, valamint a helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi fenntartható fejlesztésben érintett fél együttműködését.